Fal- és mennyezetfűtés

 

Manapság a legelterjedtebb fűtési és hűtési megoldás a konzervatív hőkezelés, mely fűtés esetében radiátorokat, hűtés esetében ventilátoros klímakonvektorokat (fan-coil) jelent.

Ezen rendszerek építőelemei rendszerint a helységekben vannak elhelyezve, ezáltal csökkentve a hasznos alapterületet, esztétikai problémákat okozva.

 

A hagyományos rendszerek hátrányai lehetnek:

 

A fal-, mennyezetfűtés a helység levegőjének fűtéséhez és hűtéséhez a tér hasonló szerkezeteit veszi igénybe, mint mennyezet(tetőtér beépítése esetén a ferde felületek is), oldalfalak.

 

A fent ismertetett technikával kellemes, huzatmentes, sugárzó hűtés és fűtés alakítható ki.

Hűtési üzemmódban a helyiségben tartózkodók nem panaszkodnak kellemetlen hideg- és huzathatásokra.

 

A fal- és mennyezetfűtésnél alkalmazott fűtő- és hűtőközeg a víz. Kihasználva a víz jó hőkapacitását, jelentős energia megtakarítással érhető el a rendszerek üzemeltetésekor a tisztán levegős vagy fan-coilos rendszerekhez képest.

 

A hőátadó felület a födémhez párnafák rögzítésével, majd arra gipszkarton lemezek fektetésével alakítható ki. A födém és gipszkarton közé az energiaveszteségek csökkentése céljából hőszigetelés kerül elhelyezésre.

Az osztó és gyűjtő csövek a födémhez rögzítve, a regiszter csövek a már felerősített gipszkarton lapok helyiség felőli oldalába mart hornyokba kerülne elhelyezésre. A gipszkarton felületét az esetleges repedések kiküszöbölése érdekében draivit háló fedi.

Az osztó, ill. gyűjtőcső mérete cca. 16 m2 felület kialakítását teszi lehetővé, természetesen több párhuzamos kör kialakításával gyakorlatilag bármekkora hűtő-fűtő felület létrehozható.

 

Alkalmazási, felhasználási területek

A Gaiasolar által kiépített rendszerek alkalmazását nem kizárólag a hűtéssel-fűtéssel szemben támasztott magas igények és komfortfokozat határozza meg. Tehát nem csak, magas színvonalú közösségi épületek, bankok helyiségében, hanem irodákban, szállodákban, panziókban, lakóépületekben is egyre inkább teret hódit.

A fűtő- és hűtőelemek elhelyezése történhet a mennyezetben és az oldalfalakon is, a kiválasztását a bent tartózkodók komfort igénye határozza meg.

Felújításra szoruló épületek esetében a mennyezet és a külső falak leginkább használhatók; a vakolt felületek helyett alkalmazott gipszkartonos felületképezés kiválóan alkalmas fűtő, hűtő csövek elhelyezésére.

A csövek hajlékonysága lehetővé teszi a síkfelületektől eltérő ívelt vagy boltíves határoló-szerkezetek fűtő- hűtőelemekkel történő kialakítását. A műemlék jellegű épületekben a helyiségek esztétikája a „GS” technológiávalmegőrízhető.

 

A rendszer működése

A hűtő üzemmódban a rendszer a helyiség hőmérsékletéhez tartozó harmatpont feletti, általában 16 oC-os előremenő hőmérséklettel üzemel. A hőmérséklet emelkedés 3-4 K. A felmelegedett vizet lemezes hőcserélőn áramoltatva hűtjük vissza.

Fűtési üzemben az előremenő víz hőmérséklete 30-40 oC-os. A tapasztalatok alapján a 28 oC-s felületi hőmérséklet és a 100 W/m2-es teljesítmény-értékek esetén kellemetlen hatások még nem jelentkeznek. Nagyobb teljesítmény elérésére fűtőfelületek oldalfali kialakításával nyílik mód. A fűtő- és hűtőkörök a szintenként kialakított osztó-gyűjtőkhöz kapcsolódnak szabályzó, térfogatáram biztosító szerelvényekkel.

 

Szabályozás

A helyiség hőmérséklet szabályozása a szintenként kialakított osztó-gyűjtőknél beépített termo-elektromos elven, szobatermosztátról működtetett szabályzó szelepekkel, mennyiségi szabályozással valósul meg. Hűtő üzemmódban a rendszert harmatpontfigyelő automatika védi a kondenzátum képződéstől.